Vajdaságból a reflektorfénybe

A hetnap.rs cikke

                                                                Báló Dóra (fotó: Balassa Teodóra)

A bácsgyulafalvi származású énekesnő, Báló Dóra a 2024. évi Megasztár után Rúzsa Magdi csapatában talált új kihívásokra, miközben Svájcban tanít, és saját zenei karrierjét építi.

* Hogyan került a zene az életedbe? Voltak-e példaképeid?

– Már egészen pici koromtól kezdve érdekelt a zene – emlékszem, LEGO-ból is mikrofont építettem, az első kis szintetizátoromon pedig egyszerű dalocskákat komponáltam. A szüleim és a nagymamám gyakran viccelődtek azzal, hogy még evés közben, két falat között is csak dúdolászom. Szerencsés vagyok, mert nagyon jó tanárokkal volt dolgom az utam során. Az első Dudás Bea volt, neki rengeteget köszönhetek. A középiskolát jazzének és zeneelmélet szakon folytattam. A Szabadkai Zeneiskolában töltött négy év igazán meghatározó időszak volt számomra, nagyon szerettem oda járni. Rengeteget fejlődtem, és ott szereztem meg az első jelentősebb színpadi tapasztalataimat is. Emellett van még két énekes-tanár, akiket mindenképp kiemelnék: az egyik a svájci–lengyel–japán származású jazzénekesnő, Yumi Ito, valamint Jasmin Schmid svájci énekesnő, akik mindketten Luzernben tanítottak az egyetemen.

                                                              Báló Dóra (fotó: Rosta Márk)

* A tanulmányaid alatt dalszerzéssel is foglalkoztál. Milyen típusú zenéket komponáltál? Manapság is hasonló stílusú dalokat írsz?

– A középiskola után az utam a belgrádi Zeneakadémia jazzének szakára vezetett. Itt egy teljesen új világba csöppentem: maximálisan a jazzre koncentráltam. Rendszeresen jártam jam sessionökre (kötetlen zenei estek – a szerző megj.), ahol megismertem a környékbeli muzsikusokat, akikkel sokat énekeltem, és ez rengeteg új élményt adott. Ekkor kezdtem el elmélyültebben foglalkozni dalszerzéssel is. Az első (és eddigi egyetlen) lemezem 2017-ben jelent meg Minden Perc címmel. Ez az album ötvözte a jazz iránti szeretetemet a pop- és népzenei múltammal. A komponálás azóta is fontos része az életemnek, de nem ragaszkodom egyetlen stílushoz. Leginkább a jazz hangzásvilága áll hozzám közel, ezt képviselem a saját fellépéseimen is, de írok popszámokat, sőt, volt már példa arra is, hogy egy dalba némi rapet csempésztem.

* Az egyetem elvégzése után Franciaországba és Svájcba vezetett az utad. Mesélnél erről egy kicsit?

– Már a belgrádi tanulmányaim idején Franciaországban és Svájcban énekeltem előkelő síközpontok hoteljeiben. Ez hatalmas tapasztalat volt: harminc napon át szinte minden este zenéltünk. Ezt a tevékenységet egészen addig folytattam, amíg teljesen Svájcba nem költöztem – azóta is ott élek. Bár eredetileg a szerelem hívott ide, hamar rájöttem, hogy a szakmai álmaimat is itt szeretném megvalósítani. Mindig is vágyam volt egy külföldi egyetemre járni, így még abban az évben jelentkeztem is egy itteni képzésre. Jazzének-tanári szakon szereztem mesterdiplomát. Ez egy kétéves folyamat volt, mely minden szempontból rengeteget adott nekem. Olyan lehetőségeket kaptam, amelyekre álmomban sem számítottam. Nem mondom, hogy az akkor éppen kibontakozó világjárvány, az idegen környezet és a nyelv miatt könnyű volt az az időszak, de mindenképp örülök, hogy így alakult.

                                        Rúzsa Magdival a színpadon (fotó: Rosta Márk)

* Hogyan született meg az ötlet, hogy jelentkezz a Megasztárba?

– Ha valaki öt évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy jelentkezem egy tehetségkutatóba, biztosan azt felelem: kizárt. Az élet azonban változik, és vele együtt mi is. 2023-ban megszületett a kislányom, amivel egy teljesen új időszak kezdődött. Sokat gondolkodtam az élet nagy dolgain, és az egyik ilyen alkalommal ötlött fel bennem: miért ne próbálnám ki magam egy tehetségkutatóban? Valami olyasmit kerestem, amit korábban még sosem próbáltam. Néhány hétre rá bejelentették: újra lesz Megasztár! Úgy éreztem, ez nem lehet véletlen. Rájöttem, hogy most jött el az a pont, amikor lelkileg már elég erős vagyok ahhoz, hogy bármit is hozzon a műsor, méltósággal viseljem. Persze bennem volt a félelem: tanítok, diplomám van, de mi van, ha a műsorban egyszerűen nem leszek "elég"? Azzal is számoltam, hogy talán már a válogatóban kiesek, mégis belevágtam. Végül az első pillanattól egészen a vigaszágas szavazásig nagyon jól éreztem magam. Rengeteg új embert ismertem meg, és élveztem a szakmai kihívásokat. Úgy gondolom, ha valaki érez magában késztetést, ne habozzon, mert nincs veszítenivalója. Fontos viszont, hogy az ember tisztában legyen önmagával – az önismeret és az egészséges önbizalom elengedhetetlen, hiszen a szerencse mellett ezen múlik a legtöbb.

* A középdöntő után vigaszágon még egy személy csatlakozhatott a tizenkét fős döntős mezőnyhöz, akinek személyét a nézők szavazata döntötte el. Milyen érzés volt, hogy több mint 40 000 szavazatot kaptál?

– Hihetetlen és szinte felfoghatatlan volt az egész. Bár tudtam, hogy lesz szavazás, és tisztában voltam a menetével, álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora ereje lesz az összefogásnak. Amikor megláttam a számokat, és rájöttem, hogy több mint 40 000-en álltak mellém, elállt a szavam. Rengeteg üzenetet, bátorítást és kedves szót kaptam abban a néhány napban. Leírhatatlan érzés, hogy Vajdaság – ahonnan indultam – egy emberként mozdul meg értem. A szívem egy része mindig otthon maradt, és ez a támogatás megerősített abban, hogy a távolság ellenére is számíthatok az emberekre. Ez a rengeteg szavazat és a felém áradó bizalom számomra már felért egy győzelemmel, és örökké hálás leszek érte mindenkinek, aki időt szánt rám, és mellém állt.

* Hogyan kerültél Rúzsa Magdi csapatába háttérénekesnek? Milyen Magdival a közös munka?

– A kiesésem után Magdi telefonon keresett meg. Nagyon meglepett a közvetlensége és a kedvessége, hiszen a műsor alatt adáson kívül nem volt alkalmunk beszélni. Ez még az első élő műsor előtt történt, 2024 novemberében, ekkor kérdezte meg, lenne-e kedvem háttérénekesként csatlakozni a zenekarához. Őszintén szólva a megtiszteltetéstől szóhoz sem jutottam, és az ajánlat egészen az első közös koncertig szinte hihetetlennek tűnt. Egy percig sem gondolkodtam a válaszon, boldogan mondtam igent. A közös munka Magdival és az egész produkcióval egyszerűen lenyűgöző. Nemcsak a szakmai profizmus példaértékű, hanem emberileg is csodálatos csapatba kerültem – az első pillanattól kezdve támogatóan és megértéssel fogadtak. Mivel nem Magyarországon élek, a logisztika néha több egyeztetést igényel, de ebben hatalmas segítségemre van Szovják Bea, Magdi menedzsere, aki a kezdetek óta összefogja a produkciót. Minden koncert egy újabb meghatározó élmény, de talán az az érzés a legerősebb, amikor a színpadon állva látom azt a hatalmas energiát és szeretetet, amely Magdit és a közönségét összeköti. Mérhetetlenül hálás vagyok, hogy ennek én is a részese lehetek.

* Februárban Rúzsa Magdi csapata részeként felléphettél az arénában. Ezt hogyan élted meg, illetve volt-e még meghatározó koncertélményed?

– Az aréna színpadán énekelni felfoghatatlan érzés volt. Bár a dalok többségét már a tavalyi koncerteken is játszottuk, a szimfonikus zenekar kísérete most mindent sokkal gazdagabbá tett. Mindenki, aki ezen a produkción dolgozott, beletette szívét-lelkét, és ez az erő a színpadon is érezhető volt. Külön öröm és meghatottság volt számomra, hogy ezúttal a családom és a barátaim is ott ülhettek a nézőtéren – a távolság miatt ez sajnos ritkán adatik meg. Ezenkívül volt még egy számomra kiemelkedő élmény: a tavalyi erdélyi turnénk egyik állomása. Talán ott léptünk fel a legnagyobb közönség, több mint 20 000 ember előtt, és ott valami egészen más volt a levegőben. Határon túliként egy másik határon túli közösségben lenni önmagában is megindító, de az a szeretet, amely a nézőtérről áradt, egyszerűen megkoronázta az ottlétünket.

* Ha jól tudom, a nyáron Palicson fogtok Rúzsa Magdival fellépni. Milyen érzés otthon szerepelni?

– Azt gondolom, ehhez semmi sem fogható. A gyökerek és az otthoni környezet számomra nagyon fontos. Akárhol is koncertezünk, mindig izgatottan várom a fellépéseket, és minden alkalomnak őszintén örülök, de a palicsi koncertet még ennél is jobban várom.

* Mik a terveid a jövőre nézve?

– Régebben nagyon szerettem tervezgetni, de ma már inkább kíváncsian várom, mit hoz az élet. Jelenleg sok izgalmas dolog fut párhuzamosan az életemben: a közös munka Magdival és a saját zenei projektumaim mellett nemrég egy olyan lehetőség talált meg, amelyre már régóta vágytam: énektanári állást kaptam egy svájci iskolában. Bár ez nagy felelősséggel és még több utazással jár majd, nagyon boldog vagyok, hogy belevághatok. Úgy érzem, most minden a helyére került. A fennmaradó időmet igyekszem tudatosan beosztani. Az aktívabb zenei formációim jelenleg Svájchoz kötnek: van néhány zenész, akivel nagyon szívesen dolgozom együtt, legyen szó a saját dalaimról vagy más közös projektumokról. A következő hónapokra is be van már tervezve néhány koncert, de figyelek rá, hogy ne vállaljam túl magam.