Romániából húztak el a legtöbben az egyre vénebb Európában 

A kronikaonline.ro cikke

Irány Európa, irány a nagyvilág. Az elmúlt húsz évben 2,5 millió lakosa hagyta el Romániát a hivatalos adatok szerint 

Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít. A más európai uniós tagállamban külföldiként élő polgárok legnagyobb csoportját a román állampolgárok alkotják, miközben Romániában nőtt a leginkább a medián életkor az EU-ban.

Amint az interaktív kiadvány bevezetőjében olvasható, az Európa népességét vizsgáló jelentés lehetőséget nyújt az uniós és országos szintű adatok vizsgálatára, többéves tendenciák összehasonlítására. Ezáltal az Eurostat demográfiai adatai a legnépszerűbb európai statisztikák közé tartoznak, és számos szakpolitikai terület fontos elemét képezik. A népességszerkezetre kitérve megtudhatjuk, hogy 2024. január 1-jén 449 millió ember élt az Európai Unióban (EU), ami 0,4 %-os növekedést jelent a 2023. január 1-jén regisztrált 448 millióhoz képest. A legnépesebb uniós országok a következők: 
Németország (83,4 millió, a teljes EU 19%-a) 

Franciaország (68,4 millió, 15%) 

Olaszország (58,9 millió, 13%) 

Spanyolország (48,6 millió, 11%) 

Lengyelország (36,6 millió, 8%) 

Összességében ez az 5 ország az EU népességének 66%-át tette ki.
A demográfiai tartomány másik végén Málta (563 000 fő, ami az EU teljes népességének 0,1%-a),
Luxemburg (672 000 fő, szintén 0,1%) és Ciprus (934 000 fő, 0,2%) állt. 

Népességmozgás az Európai Unióban 

A 2023-ban megfigyelt 1,6 milliós népességnövekedés nagyrészt a Covid 19 után felgyorsult migrációs mozgásoknak és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek beáramlásának tudható be, akik az oroszok által indított háború következtében átmeneti védelmi jogállást kaptak az uniós országokban – állapítják meg a kutatók. A 2004. január 1-jétől 2024. január 1-jéig tartó 20 éves időszakban az EU teljes népessége 432,8 millióról 449,2 millióra nőtt, ami 4%-os növekedést jelent. Ebben az időszakban 19 uniós országban nőtt a népesség, 8 országban pedig csökkent. A legnagyobb relatív növekedést Luxemburgban (48%), majd Máltán (41%), Írországban (33%) és Cipruson (29%) mérték. A legnagyobb relatív csökkenés Lettországban (–18%), Bulgáriában (–17%), Litvániában (–15%) és Romániában (–11%) volt megfigyelhető.

Utóbbi ország azonban kimagaslóan vezet, ha a legnagyobb abszolút csökkenést vizsgáljuk: az elmúlt húsz évben 2,5 millió lakosa hagyta el Romániát a hivatalos adatok szerint (21,52 millióról 19,06 millióra csökkent a népesség),

E tekintetben Lengyelország jócskán lemaradva második (–1,6 millió), Bulgária pedig a harmadik (–1,3 millió). Magyarország ez idő alatt 532 ezer lakost veszített az Eurostat adatai szerint. A legnagyobb abszolút növekedést Franciaországban és Spanyolországban (mindkettőben 6,1 millió) mérték. 

A 80 év felettiek aránya 2004 és 2024 között 3,8%-ról 6,1%-ra nőtt.
FOTÓ: HAÁZ VINCE 

Romániában nőtt a leginkább a medián életkor 2024. január 1-jén 229 millió nő és 220 millió férfi volt az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy 100 férfira 104,4 nő jut, azaz 4,4%-kal több a nő, mint a férfi. Eközben a 80 év felettiek aránya 2004 és 2024 között 3,8%-ról 6,1%-ra nőtt. A 2004. január 1. és 2024. január 1. közötti időszakban a 80 éves és idősebb személyek aránya minden uniós országban emelkedett. Ugyanebben az időszakban a 65 éves és annál idősebb személyek aránya is nőtt valamennyi uniós országban. EU-s szinten a növekedés 5,2 százalékpont volt, 16,4%-ról 21,6%-ra. Ezzel egy időben a 15 év alattiak aránya 16,2%-ról 14,6%-ra csökkent 2004 és 2024 között. Szinte minden uniós országban csökkenés volt megfigyelhető. Az EU-ban a társadalom elöregedése elemzésének másik módja a lakosság medián életkora. Ez az életkor az, aminél ugyanannyi fiatalabb él, mint idősebb. A medián életkor a 2004. évi 39,3 évről 2024-ben 5,4 évvel 44,7 évre nőtt az EU-ban. Az uniós országok közül a legmagasabb medián életkort 2024. január 1-jén Olaszországban (48,7 év), majd Bulgáriában és Portugáliában (47,1) és Görögországban (46,9 év) figyelték meg, míg a legalacsonyabbat Írországban (39,4), Luxemburgban (39,7), Máltán (39,8) és Cipruson (40,6 év) mérték. A 2004 és 2024 közötti időszakban a medián életkor Romániában (8,4 évvel 43,8 évre) és Portugáliában (8,3 év) nőtt a legnagyobb mértékben, a legkisebb változást pedig Svédországban (1,1 év) és Luxemburgban (1,8) jegyezték. 2024. január 1-jén a medián életkor 43,1 év volt a férfiak és 46,3 év a nők esetében. 2023-ban az EU-ban a születéskor várható élettartamot 81,4 évre becsülték. Spanyolországban (84,0) és Olaszországban (83,5) volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam, a legalacsonyabb Lettországban (75,6), majd Bulgáriában (75,8). A várható élettartam 2003 és 2023 között uniós szinten 3,7 évvel nőtt. A nők tovább élnek, mint a a férfiak: 2023-ban az EU-ban a nők születéskor várható élettartama 84,0, a férfiaké pedig 78,7 év volt, ami 5,3 év különbségnek felel meg. 
Az EU-ban a teljes termékenységi ráta 1,38 élveszületés/nő volt, ami csökkenést jelent a 2003-as 1,44-hez képest, és elmarad a 2,1-es helyettesítési szinttől FOTÓ: VERES NÁNDOR Kevesebb születés, több halál, idősebb anyák A 2023. évi nyers születési arányszám az EU-ban 1000 főre vetítve 8,2 élveszületés volt. 2023-at és 2003-at összehasonlítva Bulgária kivételével minden uniós országban csökkenés volt tapasztalható. A nyers halálozási arány, azaz az 1000 főre jutó halálesetek száma 2023-ban 10,8 volt az EU-ban. A legmagasabb arányt Bulgáriában (15,7 haláleset 1000 főre), Lettországban (14,9) és Magyarországon (13,7) figyelték meg. 2003-ban a nyers halálozási arány 10,1 volt az EU-ban. Az EU nyers rátája a természetes népességváltozás (az élveszületések és a halálozások közötti különbség) 2023-ban –2,6 volt. Visszatekintve 2003-ban a természetes népességváltozás nyers üteme 0,0 volt, amelyet 2012-ig pozitív ráták követtek, amikor negatívvá vált. Ugyanakkor 2023-ban az EU-ban a teljes termékenységi ráta 1,38 élveszületés/nő volt, ami csökkenést jelent a 2003-as 1,44-hez képest, és elmarad a 2,1-es helyettesítési szinttől, aminél a népesség stabilnak tekinthető. 2023-ban az uniós országok közül Bulgária (1,81 élveszületés nőnként) volt a legmagasabb a teljes termékenységi arányszám, amit Franciaország (1,66) és Magyarország (1,55) követett. A legalacsonyabb arányokat Máltán (1,06), Spanyolországban (1,12) és Litvániában (1,18) mérték. Az első alkalommal anyává válók átlagéletkora az EU-ban tíz év alatt egy évvel nőtt, a 2013-as 28,8 évről (az első rendelkezésre álló év) 29,8 évre 2023-ban. A legidősebb, első alkalommal anyává váló nők Olaszországban (31,8 év), Írországban (31,6) és Spanyolországban (31,5), a legfiatalabbak pedig Bulgáriában (26,9), Romániában (27,1) és Szlovákiában (27,3) élnek az adatok szerint. 2023-ban mintegy 3,7 millió csecsemő született az EU-ban, akiknek 6,1%-a 40 éves vagy annál idősebb anyáktól származott. Az uniós országok közül Írországban, Spanyolországban és Görögországban szült a legtöbb, 40 éves vagy annál idősebb nő (az összes élveszületés 11%-a), míg Romániában, Szlovákiában és Litvániában a legalacsonyabb ez az arány (egyaránt 4%). Az EU-ban a 40 éves és annál idősebb nők szüléseinek aránya a 2003. évi 2,6%-ról 2023-ra több mint kétszeresére, 6,1%-ra nőtt. 
Elvándorlás, bevándorlás Az uniós polgárok szabadon mozoghatnak és élhetnek más EU-s országokban. 2024. január 1-jén a más uniós tagállamokban külföldiként élő uniós polgárok legnagyobb csoportját a román állampolgárok alkották (3,1 millióan, azaz a 13,9 millió, "idegenben" élő uniós polgár 22%-a), őket követik az olaszok és a lengyelek. Számos uniós országban a bevándorlók nagy többsége nem rendelkezik a befogadó ország állampolgárságával: 2023-ban a 27 uniós ország közül 25-ben a bevándorlók legalább 60%-a nem saját állampolgár. A legnagyobb arányt Csehországban (98%), Cipruson és Máltán (egyaránt 95%) figyelték meg. Eközben Romániában 2023-ban a bevándorlók 67%-a rendelkezett román állampolgársággal, ami a legnagyobb arány az EU-ban, ezt követi Szlovákia (64%).