Európai látleletek palicsi vásznon

A hetnap.rs cikke

Július 22-én este díjkiosztóval zárul a 33. Európai Filmek Palicsi Fesztiválja, mely az elmúlt napokban ismét a kortárs európai filmművészet egyik fontos találkozópontjává vált. A szabadkai és a palicsi mozitermek megteltek a fesztivál programjával. Alkotók és filmrajongók találkozhattak, s ahogy a vetítő fénye a vászonra vetült, nagyjátékfilmek, dokumentumfilmek, rövidfilmek és tematikus válogatások segítségével elénk tárult az európai film sokszínű világa.

Nikolaj Nyikitin, a Nemzetközi versenyprogram válogatója Mundruczó méltatásában kiemelte: bár a rendező életkora alapján talán fiatalnak tűnhet egy ilyen rangú elismeréshez, művészi teljesítménye, gazdag filmográfiája, valamint a cannes-i, velencei, berlini és más jelentős fesztiválokon elért sikerei egyértelművé teszik, hogy méltó erre a díjra.

Nyikitin külön hangsúlyozta Mundruczó állandó alkotótársa, Petrányi Viktória producer szerepét is, akivel a Proton produkciós cég által számos meghatározó filmet hoztak létre. Mint fogalmazott, a rendezői és produceri munka ebben az esetben elválaszthatatlan egymástól.

Mundruczó Kornél a díj átvételekor arról beszélt, hogy különleges kapcsolat fűzi Palicshoz: első filmjeit is itt vetítették, és a fesztivál számára mindig azt az európai filmes szellemiséget hozta, amelyben az alkotóknak kockázatot kell vállalniuk, új területeket felfedezniük, és őszintén reagálniuk a világ változásaira. Köszönetet mondott Petrányi Viktóriának is, hangsúlyozva, hogy nélküle filmjei nem születhettek volna meg.

A magyar film az idén is erős jelenléttel képviseltette magát Palicson. A fesztivál Mundruczó Kornél életműve előtt külön válogatással tisztelgett, melyben olyan meghatározó alkotásai szerepeltek, mint a Delta, a Szép napok és a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv. Ezek a filmek jól bemutatják Mundruczó érzékeny és egyedi filmnyelvét.

A Nemzetközi versenyprogramba is bekerült egy magyar alkotás, mégpedig Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje. A története igen izgalmas. A főhőst, Ritát (Lovas Rozi) egyik napról a másikra elrabolják. Az Árpád család lakásában tér magához, ahol azt állítják róla, hogy ő Szilvi, a család régen eltűnt lánya. Bár ő biztos saját identitásában, ha életben akar maradni, kénytelen felvenni Szilvi szerepét.

A magyar filmművészet friss alkotásait bemutató Új magyar film program szintén fontos része volt a fesztiválnak. Ebben a kategóriában volt látható Mayer Bernadette első nagyjátékfilmje, a Mommy Blue (Szemem fénye), mely egy anya és fia kapcsolatát állítja középpontba. A történetet a rendező saját családi élményei ihlették: édesanyja kamaszkorában fokozatosan elveszítette a látását. Bensőséges film, szerethető karakterek és humor. Bicskei Zoltán Bolondmese – pusztai ballada című művéről már írtunk, az alkotás egyik főszereplője a faluból száműzött bolond. A kérdés persze az, ki is a bolond valójában. Az Új magyar film programján szerepelt Nagy Borbála alkotása is, a Mambo Maternica, mely három negyven év körüli nő története által vizsgálja az anyaság, a női önrendelkezés és a társadalmi elvárások kérdéseit. Párizsban Adél egy nem kívánt terhességgel szembesül. Budapesten Nóra férjével örökbefogadásra készül, de ezt még a környezetük előtt is titkolják. Berlinben Becky úgy dönt, nem vár tovább a megfelelő partnerre, hanem spermadonor segítségével egyedül szeretne gyermeket vállalni. Vámos Zoltán koronavírus-járványról szóló Légszomj című filmje is ebben a kategóriában kapott helyet, valamint a Romzsa Tódor című mű, történelmi-életrajzi dráma Bokor Attila rendezésében, mely Boldog Romzsa Tódor munkácsi görögkatolikus püspök életét és vértanúságát dolgozza fel. II. világháború, Kárpátalja. A mindössze harminchárom éves, püspökké kinevezett Romzsa Tódor nem hajlandó engedni a szovjet hatalomnak, mely a görögkatolikus egyházat az orosz ortodox egyházba kívánja beolvasztani.

A Nemzetközi versenyprogramba kilenc európai alkotás került be. A nyitófilm a német Simon Verhoeven Ah, ez az üresség, ez a szörnyű üresség című mozija, mely egy fiatal színész útkeresését mutatja be, miközben a színésziskola különös világa és vendéglátói excentrikus szokásai között próbál eligazodni. A programban szerepelt Jelena Bajić Jočić szerb rendező Szent György ikonjának őrzője című filmje, mely egy hegyi faluban élő, ősei földjéhez ragaszkodó férfi igaz története. Versenyzett még Júlia de Paz spanyol filmrendező alkotása, A jó lány, melynek főszereplője a tizenkét éves Carmela. Szülei válása után édesanyjával a nagymamájához költözik, miközben továbbra is erősen kötődik édesapjához, akit tehetséges képzőművésznek tart, és szinte bálványoz. Az apa azonban távoltartási végzés hatálya alatt áll, mert bántalmazta Carmela édesanyját, ezért a lány csak felügyelettel találkozhat vele. A film egyik legfontosabb kérdése, hogy lehet-e valaki egyszerre szerető apa és bántalmazó férj. Stefanos Tsivopoulos Elena változása című filmje egy román bevándorló anya életét követi, aki stabil jövőt szeretne teremteni magának és gyermekének. A film érzékeny társadalmi dráma, mely a gazdasági válság utáni Görögországban játszódik, és a bevándorlók kiszolgáltatottságát, valamint a méltóságért folytatott küzdelmüket állítja középpontba. A versenyprogram további filmjei: Kínai-tenger (Jurgis Matulevičius), Mo Papa (Eeva Mägi), Szerencsétlen anya (Zuzana Heinrich) és Nino a paradicsomban (Laurent Micheli).

A Párhuzamok és ütközések kategóriája nyolc alkotást vonultatott fel Julija Szinyevics válogatásában. A program egyik erőssége az idén is az volt, hogy a társadalmi kérdéseket érzékenyen vizsgáló, eltérő filmes nyelveket képviselő alkotások kaptak helyet benne. Šimon Holý Chica Checa című filmje egy cseh faluban élő özvegy és Párizsban új életet kezdő fia kapcsolatát állítja középpontba. A családi dráma érzékenyen mutatja be a generációk közötti távolságot, valamint az identitás és az önelfogadás kérdéseit. Valentin Vaszjanovics ukrán rendező A győzelem felé! című filmje egy háború utáni világban játszódik, Mihai Mincan Tejfogak című alkotása Ceaușescu diktatúrájának utolsó napjaiba vezet vissza, míg Olmo Omerzu Hálátlan teremtmények című filmje az egy családi nyaralás mögött meghúzódó konfliktusokat tárja fel.

A dokumentumfilmek az idén is fontos szerepet kaptak. Az Új európai dokumentumfilm válogatás öt alkotást mutatott be, az Eco Dox program pedig kilenc környezeti témájú rövid- és egész estés filmet vonultatott fel. A Young Spirit of Europe szekciója a kísérletező, új filmes nyelveket kereső alkotóknak adott teret, különféle műfajokat (játék-, dokumentum- és rövidfilm, animáció) felvonultatva. A Country in Focus válogatás minden évben egy-egy európai ország vagy régió filmművészetére irányítja a figyelmet, bemutatva annak legérdekesebb alkotásait. A fesztivál része továbbá az Európai Filmakadémia (EFA) rövidfilmes válogatása, valamint az Underground Spirit és Aleksandar Lifka-díjas alkotók előtt tisztelgő programok is. Utóbbi keretében minden évben olyan rendezők munkáit idézik fel, akik meghatározó szerepet töltöttek be az európai filmművészetben.

A Women in Film Lab program az európai filmművészetben dolgozó nők helyzetével foglalkozott, és azt vizsgálta, hogyan változik a női alkotók jelenléte a filmiparban.

A fesztivál az idén is nagy figyelmet fordított a szakmai programokra. A Moving Images – Open Borders (MIOB) hálózat keretében ötödik alkalommal rendezték meg a filmes és kulturális újságírói laboratóriumot, mely az idén a Cineuropa együttműködésével valósult meg. A fiatal újságírók mentorok segítségével tudósítottak a fesztivál eseményeiről, interjúkat készítettek alkotókkal, és kritikákat írtak a bemutatott filmekről.

A vetítések mellett könyvbemutatók, kiállítás és szakmai beszélgetések is várták a közönséget.

A 33. Európai Filmek Palicsi Fesztiválja díjazott alkotásairól honlapunkon tájékozódhatnak.