Európa legnagyobb adatközpontja épül a szomszédban
A hetnap.rs cikke
A mesterséges intelligenciáról hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint valami láthatatlan, digitális csodáról. Ott lebeg a "felhőben", válaszol a kérdéseinkre, képeket rajzol, házit ír, fordít, tervez. Pedig a valóság ennél jóval kézzelfoghatóbb, csak legtöbbször gondosan elrejtik a szemünk elől. Persze van, amikor már ez sem lehetséges.
A mesterséges intelligenciáról hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint valami láthatatlan, digitális csodáról. Ott lebeg a "felhőben", válaszol a kérdéseinkre, képeket rajzol, házit ír, fordít, tervez. Pedig a valóság ennél jóval kézzelfoghatóbb, csak legtöbbször gondosan elrejtik a szemünk elől. Persze van, amikor már ez sem lehetséges.
Utah államban ugyanis jóváhagyták egy olyan gigantikus adatközpont-komplexum terveit, amely a maga 9 gigawattos kapacitásával már szinte új kategóriát teremt. Ez nem egyszerűen egy újabb szerverpark. Inkább egy digitális ipari övezet, melynek energiaigénye önmagában is hihetetlen. A Paksi Atomerőmű teljesítménye 2 gigawatt. Összehasonlításképp: a gyengébb fogyasztású időszakokban Magyarország és Szerbia együttes villamosenergia-felhasználása is nagyjából 8 gigawatt körül mozog. Vagyis ez az MI-központ majd a két ország teljes áramfogyasztásán is túltesz.
Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a mesterséges intelligencia kilép a sci-fi kategóriából, és átkerül a nagyon is valóságos infrastruktúra világába. A projektum mögött Kevin O'Leary üzletember áll, aki a Shark Tank műsorból lehet ismerős. A terv egyáltalán nem szerény, a komplexum egy 40 000 hektáros területen épülne fel Utah állam nyugati részén. A helyiek eleinte aggódtak, hogy összeomlik az egész hálózat, de megnyugtatták őket, hogy a létesítményt saját földgázerőművel fogják ellátni, külön ipari ökoszisztémát hoznak létre. A hagyományos, vízpazarló hűtés helyett pedig egy zárt láncú hűtést fognak használni.
Ha valaki kételkedne, hogy szükség van-e az ilyen központokra, jó tudni, hogy mára már az emberek 37%-a lecserélte a Google-keresést MI-keresésre. A legfejlettebb modellek pedig elképesztő számítási kapacitást igényelnek. Egy modern rendszer betanítása vagy működtetése nem csupán néhány szerverből áll, hanem csipgyárak, adatközpontok, hűtőrendszerek és energiaforrások egész láncolatából. Minél nagyobb, gyorsabb és okosabb modellt akarunk, annál nagyobb az "étvágya". Ez a tendencia pedig már geopolitikai kérdéssé válik. Korábban az számított technológiai nagyhatalomnak, aki jobb szoftvert fejlesztett. Ma az is számít, kinek van elegendő energiája, területe és infrastruktúrája ahhoz, hogy ezeket a rendszereket működtesse. Az adatközpont lassan olyan stratégiai előny, mint korábban az olajfinomító vagy az acélgyár volt.
Miközben Amerikában úgy dobálóznak a gigawattokkal, mint az ovisok a játékokkal, ez a történet nem áll meg a tengerentúlon. Horvátországban Pantheon projektum néven szintén egy nagyszabású MI-központ építését tervezik, mely az ország történetének eddigi legnagyobb beruházása lesz, 50 milliárd euró értékben. Első hallásra nyilván kevésbé hangzik világformáló fejlesztésnek, mint az amerikai, de számunkra talán még érdekesebb, hiszen itt van a szomszédban. Ez a horvát beruházás is azt jelzi, hogy a régió országai sem szeretnének pusztán nézők maradni a mesterséges intelligencia építkezési versenyében. Bár méretben nyilván nem az amerikai modellel versenyeznek, a cél mégis hasonló. Egy ilyen központ nemcsak adatokat dolgoz fel, hanem munkahelyeket, beruházásokat, technológiai kapcsolatokat és stratégiai jelentőséget is létrehoz. Maga az építkezés több ezer munkahelyet teremt, az üzemelés pedig megközelítőleg 1500 szakembert foglalkoztat majd.
Ez európai szempontból különösen fontos. Az Európai Unió egyre gyakrabban beszél digitális szuverenitásról, vagyis arról, hogy a kontinens ne legyen teljesen kiszolgáltatva amerikai vagy ázsiai technológiai óriások infrastruktúrájának. Más szóval ne csupán használjuk mások rendszereit, hanem saját kapacitásunk is legyen. A projektumért a régió több országa is versenybe szállt, végül azonban Horvátország került ki győztesként. A jelenlegi elképzelések szerint az előkészületek után a kivitelezés a következő években kezdődhet, az évtized végén pedig várhatóan meg is kezdheti a működését.